Az egykoron málenkíj robotra elhurcoltaknak szentelt ünnepi, német nyelvű szentmisét Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke celebrálta. A vigasztalást nyújtó egyházi szertartáson a tasnádi Maestoso kórus, Schmidt Mária karnagy vezetésével német nyelvű egyházi énekekkel szolgált.
A temetőbeli, a deportálás áldozatainak szentelt emlékmű előtt sorakozott fel később a több száz főhajtó. A kegyelet virágait helyezte el többek között Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács, illetve a megyei RMDSZ elnöke, Günthner Tibor szenátorral. Koszorúval adózott a szovjet munkatáborba hurcoltak előtt Kovács Jenő nagykárolyi polgármester és Kaizer Lajos alpolgármester, több megyebeli település elöljárója, a Német Demokrata Fórum megyei szervezetének, illetve helyi szervezeteinek küldöttei, illetőleg többen az egykori deportáltak közül. A megható percek alatt a helyi fúvósok szolgáltak csendes, alkalomhoz illő zeneszóval.
Az eseményt díszebéd követte. Mellau József házigazda elöljáró arról szólt, hogy kötelessége az utódok nemzedékeinek rendre szót emelni az üldözés, az igazságtalanság ellen. Günthner Tibor szenátor azt emelte ki, hogy ilyen, szép rendezvénnyel kell megemlékezni. Johann Forstenheizler, a Szatmár Megyei Német Demokrata Fórum elnöke tudatta, hogy a csanálosi megemlékezés az első rendezvénye annak az ünnepségsorozatnak, amelyet a szatmári svábok betelepítése 300 évfordulójára szerveznek. Csehi Árpád Szabolcs, a megyei önkormányzat elnöke beszédében kifejtette: már csak a deportáltak szenvedése is arra kötelez, hogy együtt tevékenykedjünk a szebb jövőért. Az ünnepi beszédeket követően Mellau József, csanálosi elöljáró a jelenlevő deportáltaknak egy szál virággal köszönte meg, hogy eljöttek a találkozóra. Hága Mária kaplonyi deportált saját, Szenvedtünk, de miért? című versét olvasta fel. A fúvósok, a helyi tánccsoport tagjai, a Karoler Trió zeneszóval szolgált a díszebéd elfogyasztása, illetőleg az azt követő beszélgetés során.